Pápasalamon település a Bakony és a Marcal-völgy közötti terjedelmes Pápa-devecseri-sík kistáj közepén, a Bakonyalja nyugati végén, a Marcal jobb oldali vízgyűjtő területén, a Bitva és a Kőris patak összefolyásánál helyezkedik el. A  tengerszint feletti magassága 165 m. Határát 8-10 m-es relatív magasságot elérő, kavicsos, homokos dombhátak alkotják.

A település kisebb  részét erdőség borítja. Nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területeinek jellemző művelési ága a szántó, továbbá legelő, rét és gyep is található. A község területén országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület nem található, azonban védendő természeti területek vannak a közigazgatási terület délkeleti szegletében. Természetvédelmi (élőhelyvédelmi) szempontból értékes erdő- és gyepterületek tartoznak ide. Érzékeny természeti területként nyilvántartott külterületi részek a közigazgatási terület keleti felét foglalják magukba.

Védett értékeken kívül fontos szerepet töltenek be az ún. ökológiai kiegyenlítő felületek. Ezek a területek ökológiai szempontból rendkívül értékesek. A nagy kiterjedésű szántók között a növény- és állatfajok egyetlen menedékei. Segítségükkel biztosítható a fajok mozgása, vándorlása intenzív mezőgazdasági környezetben (madarak, rovarok).
A víz integráló szerepe közismert a természetben, ezért nagyon fontos szerepe van a község határában lévő Bitva pataknak, beleértve a kísérő növénysávot. Ezek a területek többnyire aranyvesszős-nádasokkal, cserje- és fatermetű fűzekből, égeres foltokból, nyárfás ligetekből állnak. A növénysáv fajainak természetvédelmi értéke ugyan nem magas, de ökológiai szempontból annál fontosabbak. Az ökológiai kiegyenlítő felületek közé tartoznak a mezőgazdasági területek szegélyén, és azok belsejében futó fasorok, cserjesávok (akác, kökény, galagonya, bodza), valamint a belterület nyugati határában kialakított tó is.